Egy ókori tisztviselő és Jeremiás könyve

Szük Bendegúz L. 2008, v:2.0

2007-ben látott napvilágot az a hír, hogy egy tábla, amely 1920 óta van a British Museum birtokában, pontosan igazolja, hogy a bibliai Jeremiás könyve történelmileg igazolható tényekkel mutatja be Júda népének fogságba vitelét. A tábla tartalma 1920 óta nem volt lefordítva. Copyright: Szük Bendegúz L.

A táblát Kr.e. 595-ben ékírással írták és Nabukodonozor egyik tisztviselőjéről beszél, akinek a neve Nebo-Sarsekim. A táblán pontosan megadott dátum szerepel, amely jelzi, hog mikor adakozott jelentős összeggel egy babiloni templom számára. A felfedezést Michael Jursa a Bécsi Egyetem mukatársa tette.

Ezt a tisztviselőt Jeremiás is megemlíti, amikor felsorolja Nabukodonozor legrangosabb tisztviselőit:

Jeremiás könyve 39:3 "És bemenének a babiloni király fejedelmei mind és leülének a középső kapuban: Nergál-Sarézer, Samegár-Nebó, Sársekim, Rabsáris, Nergál-Sarézer, Rabmág és mind a többi fejedelmei a babiloni királynak.
(megj: A Károlyi fordításban a Nebó szót Samegár és nem Sársekim nevéhez kötötte a fordító, azonban helyesen Sársekim nevéhez kellett volna kötnie)

Ez a szakasz Jeruzsálem lerombolásáról szól, mely Kr. e. 586-ban történt, vagyis a két dátum között 11 év van. Vagyis rendelkezünk egy Biblián kívüli történelmi bizonyítékkal, hogy ez az ember valóban létzett és abban az időben élt, amikor a Biblia írt róla. Ez az eredmény azért is nagyon fontos, mert nagyon ritka olyan ókori személyekről történelmi dokumentumot találni, akik nem királyok voltak. Egy dokumentum vádolható azzal, hogy az események után, később íródott, de a jelentős személyiségekről pontos képet ad, ugyanakkor, ha a kevésbbé jelentős személyekről is történelmileg hiteles beszámolót ad, akkor az csak azt jelentheti, hogy a dokumentum szerzője az események szemtanúja volt. Copyright: Szük Bendegúz L.

De tekintsük meg a fent említett bibliai szakaszt újra. Láthatjuk, hogy a Biblia könyveinek szerzői pontosan odafigyeltek, hogy lejegyezzék a különböző történetek leírásának történelmi környezetét: időpontokat, helyszíneket, neveket. Ez azért is fontos, hogy lássuk, hogy a Biblia nem emberek fantáziájaként megszületett vallásos mű, hanem Isten cselekedeteinek, szavainak rendkívüli, hiteles dokumentációja, amely a valóságot jelenti ki minden ember számára. Jeremiás által leírt első versek is már a történeti környezetről adnak számot:

Jeremiás könyve 1:1-3 "Jeremiásnak, Hilkiás fiának beszédei, a ki az Anatótban, Benjámin földén lakó papok közül vala; akihez szóla az Úr Jósiásnak, az Ammon fiának, Júda királyának napjaiban, az ő uralkodásának tizenharmadik esztendejében; továbbá Jójakimnak, a Jósiás fiának, Júda királyának napjaiban, Sedékiásnak, a Jósiás fiának, Júda királyának egészen tizenegyedik esztendejéig, Jeruzsálem fogságba viteléig, a mi az ötödik hónapban vala;"

Nebo-Sarsekim a Bibliában egy egyszer említett személy, aki pontosan abban az időben élt, mint amikor a Biblia ír róla és Nebukodonozor egyik vezetője volt, mint ahogy a Biblia írja. Ha egy ilyen apró részletben pontos a Biblia miért kételkednénk a nagyobb és fontosabb dolgokban? És milyen érdekes, hogy egy "vallási könyv" tele van pontos történelmi részletekkel, nevek tömegét említi különböző események mellett, történelmi bizonyságot téve saját hitelességéről!

Az eredeti cikk a Times hasábjain jelent meg: http://www.timesonline.co.uk/tol/comment/faith/article2056362.ece
Ajánlat: House of Gold blog