Jezabel pecsétje

Szük Bendegúz L. 2017.12.-2018.02.04., v1

Izrael királysága a Kr. e. X. században kettészakadt, az északi királyság, szintén Izrael néven létezett mintegy 200 éven át. Az északi királyságban nem élt olyan uralkodó, aki szívében Isten útján járt volna, köztük is a legelvetemültebb Akháb volt, aki a Kr.e IX. század első felében uralkodott. A szidónbeli Jezabelt vette feleségül, aki bevezette a bálványimádás mélységeibe.

A pecsét, amelyet Jezabel levelei hitelesítéséhez használhatott 1960 körül került az Izraeli Múzeum tulajdonába. A pecsét első leírását Nahman Avigad vezető izraeli paleográfus tette közzé 1964-ben, aki felvetette, hogy a bibliai Jezabelhez tartozhatott. Azonban az egészen pompás pecsét felső részéből egy darab hiányzik, ezzel együtt pedig Jezabel héber nevéből az első betű sem találhaó meg rajta, így csak a yod, zayin, beth és lamed betűk láthatók sorrendben (yzbl), emiatt a felfedezés az 1960-as években nem kapott nagy figyelmet. Több évtizeddel később az Utrechti Egyetem professzora Marjo Korpel figyelt fel a tágyra újra, megvizsgálta és elképzeléseit 2006-2008 között több publikációban tette közzé. Meglátása szerint, hogy a meglévő betűk elhelyezkedéséből adódóan, amelyekből a pecsét közepén kettő, alján szintén kettő látható, a pecsét tetejéből letört darabon is két betű lehetett: egy lamed, amely a birtoklást fejezte ki és Jezabel nevének héber írásából hiányzó aleph.

A kép a jeruzsálemi Izraeli Múzeumban készült 2016. novemberében Jezabel pecsétjéről.
(készítette: Szük Bendegúz L. - copyright!)

Természetesen ezen feltevésen túl is sok más tény utal arra, hogy ez a pecsét valóban a Bibliában említett Jezabelhez tartozott. Már Avigad is felfigyelt arra, hogy a pecsét rendkívül pompás, királyi méltósághoz köthető lehetett. Anyaga opál drágakő, mérete a legtöbb pecsétnél nagyobb, 31 mm hosszú. Korpel felismerte, hogy a betűk formája föníciai, márpedig a Bibliából tudjuk, hogy Jezabel szidóniai hercegnő volt. Szidón vagy Szidónia, főníciai kikötőváros volt, ma Libanon területén található. Maga a Jezabel név is egy ritka főníciai női név volt, feltehetően csak a királyi család női tagjai viselhették, ugyanis ez a név egy istennőre utalt, aki az egyiptomi Isis főníciai változatának felelt meg.

A pecséten található szimbólumok a Főníciában előszeretettel használt egyiptomi uralkodói szimbólumok, amelyek egy része női tekintélyre utalnak. A pecsét felső részén egy nőarcú, nőstény oroszlán testtel rendelkező szárnyas szfinx található női Isis koronával, amely egyértelműen női királyi hatalomra utal. Bal oldalt egy ankh, az egyiptomi élet jele. A pecsét közepén szárnyas napkorong. A pecsét alsó felén egy sólyom, a királyi tekintély egyiptomi jele, a sólyom két oldalán pedig egy-egy uraeus, egyiptomi kobra ábrázolás. Ezt az uralkodói jelképet az egyiptomi királynők a koronájukon viseltek. Alatta lótusz szimbólum, amely szintén a női méltósághoz kapcsolódik.
Korpel megállapítása szerint mindezen szimbólumok női királyi méltósághoz köthetőek, aki ráadásul gyakorlatilag félistennőnek tartotta magát.

Ha átgondoljuk a fenti tényeket, beláthatjuk, hogy igen valószínű, hogy a bibliai Jezabel pecsétjéről beszélhetünk, ami természetesen tovább erősíti a Biblia megbízhatóságát.

Képek és további információk az alábbi linkeken találhatók:

  1. Seal of Jezebel Identified; Az ABR cikke
  2. Fit for a Queen: Jezebel’s Royal Seal; Marjo Korpel cikke a Biblical Archaeology oldalán
  3. Ancient Seal Belonged To Queen Jezebel; a ScienceDaily híradása
A Biblia Jezabelhez kapcsolódó részei:
  • I. Királyok 16:31.
  • I. Királyok 19:1-3
  • I. Királyok 21.

Vissza