Sokan emlékeznek Bálámra, ha másról nem is, hát a szamaráról, aki miután Isten megnyitotta a száját, emberi nyelven szólalt meg, mert a szamár látta azt, amit a próféta nem. Ezzel rámutatott arra, hogy nekünk embereknek néha bizony a szamaraknál is kevesebb felismerésünk van a valóságról. Egy ilyen bibliai történetről sokan gondolhatják azt, hogy csak puszta kitaláció, minden eleme csak a képzelet szüleménye. A Mózes 4. könyvének 22-24. fejezetében leírt történet viszont bármennyire hihetetlen igaz, akárcsak a Biblia minden más része. A Bálámmal kapcsolatos események Kr.e 1400 környékén történhettek és aligha remélhettük, hogy valaha bármilyen régészeti bizonyíték mutatna a leírtak hitelességére.
Ugyanakkor 1967 tavaszán a Jordán völgyében, a "Jordánon túl" fekvő Deir Allá település területén mégis találtak bizonyítékot Bálám létezésére.
Deir Allá ókori megfelelőjének azonosítása még bizonytalan, de feltételezhetően vagy a bibliai Sukkot városa vagy Bálám lakhelye, Péthor volt. A település ásatásai során egy szenthelyet tártak fel, amikor egy összeomlott fal darabjain fekete és vörös tintával írt szöveget fedeztek fel. A város és a fal feltehetően egy földrengésben pusztult el, amelyet megalapozottan a Bibliában is említett Kr. e. 750 körül történt nagy földrengéssel azonosítanak. Ez a földmozgás Uzziás júdeai király idejében volt, amit a Bibliában Ámos 1:1, valamint Zakariás 14:5 is feljegyez. A fal törmelékeinek egy részét sikerült rekonstruálni, a szöveg alsó része kopottabb volt, ami azt jelzi, hogy a fal leomlása előtt már jó ideje létezett.
A szöveg Bálám, Beor fiának egy próféciáját jegyzi fel. A felirat több alkalommal említi Bálámot ezen a néven, pontosan úgy, ahogyan ezt a Biblia is teszi, ráadásul Bálámot úgy jellemzi, mint aki "látja az isteneket". Vagyis mindenképpen korának neves látnoka, prófétája volt. A bibliai leírásban Bálám magáról így beszél: "Bálámnak, Beór fiának szózata, a megnyílt szemű embernek szózata. Annak szózata, a ki hallja Istennek beszédét, a ki látja a Mindenhatónak látását, leborulva, de nyitott szemekkel" (4Mózes 24:3,4).
Az írást feltételezhetően egy írnok jegyezte fel a falra egy korábbi szöveg alapján, amit Bálám könyve néven említünk. A szöveg tartalmát tekintve a Bibliában megismert Bálámhoz nagyon hasonló tulajdonságú személyt ír le, aki El-től, isteneken keresztül egy ítélettel kapcsolatos üzenetet kap, ami miatt két napig böjtöl és sír. A Bibliában 4Mózes 22-ben láthatjuk, ahogy angyal beszél Bálámmal és ezen nem is lepődik meg. Nyilvánvalóan volt tapasztalata szellemi lényekkel. Mindemellett további nyelvészeti bizonyítékai is vannak, hogy a felirat valóban a bibliai Bálámról szól (lásd: Grüll), ráadásul megtalálási helye sincs messze attól a ponttól, ahol Izrael táborozott, amikor Bálám megáldotta.
Mindenképpen igen jelentős, hogy egy ilyen korai bibliai személlyel kapcsolatban ennyire kiváló minőségű feljegyzés maradt ránk, amely pontos képet fest arról az emberről, akiről a Biblia 3 fejezete és számos más verse is beszél. Ez a lelet is tovább bizonyítja a Biblia megbízhatóságát.

Az oldalon található kép: A Deir Allá felirat a Jordániai Múzeumban (Amman).
(készítette: Jona Lendering - livius.org - CC BY-NC-SA 4.0)

További képek és információk az alábbi linkeken találhatók:

1. Grüll Tibor: Óriásnév a cserépen - Hetek, 2005.11.18.
2. Deir 'Alla Inscription - livius.org
3. Balaam Son of Beor Inscription at Tell Deir Alla, Succoth: 1406/750 BC - bible.ca

• 4. Mózes 22-24. fejezetek - Bálák, Moáb királya felbéreli Bálámot, hogy átkozza meg Izraelt,
• 4. Mózes 31:8, Józsué 13:22 - Bálám csatában hal meg, izraeliek vágják le,
• 5. Mózes 23:4-5 - visszaemlékezés,
• Józsué 24:9-10 - visszaemlékezés,
• Nehémiás 13:2 - visszaemlékezés,
• Mikeás 6:5 - visszaemlékezés,
• 2Péter 2:15 - tanítás,
• Júdás 1:11 - tanítás,
• Jelenések 2:14 - tanítás.